A bennem lakó Nő

Mi a nőiesség? Ez egy jó kérdés. Egy megfoghatatlan minőség, érzelem és állapot.

Mi a nő, női szerep, és hogyan tudunk ebben kiteljesedni? Sokan mondják a nő az anya. De mi van az olyan hölgyekkel, akik nem szülnek gyermeket? Azok ezt a fajta teljességet nem élik, vagy nem élhetik meg?

Vajon csak az anyai szerep az, amely hozzájuttat bennünket a nőiség érzéséhez? Vagy ez a lényegiség túllép ezeken a határokon? Beleolvasztva ezt a szerepet és még sok más női megnyilvánulást, hogy egy egységként létezzen tovább.Tudjon élni, mint minőség, például, mint a béke, a harmónia egyensúly befogadás elfogadás szeretet. 

 Érzelem, mint szerelem, megbocsájtás, nevetés, boldogság. Állapot, mint egység, mint minden ami elfogad, befogad bennünket, feltétel nélkül. A nők alapvető feladata az elfogadás, befogadás, a béke megteremtése, a harmónia létrehozása kicsiben és nagyban. A nőt a nőiesség eszközei segítik ennek a karmikus feladatnak az elvégzésében segít őt a lágyság finomság a segítségnyújtás a türelem, a vigaszadó képesség.  Feladata a háborgó tengeren csendes szigetecskének lenni, a kopár sivatagban oázisnak lenni. A nő a vigaszadó a férfi, oltalmazó!

Életünk különböző állomásain meg-megkopnak, képességeink mire felcseperedünk, nagyon messzire kerülhetünk saját lényegünktől! Az emberiség olyan korszakokat élt át amilyenekben sorra veszítették el az emberek női egyéniségüket és a férfiak férfiúi mivoltukat. Nagy igény van arra, hogy vissza találjunk nemi szerepeinkhez!     Itt az idő, hogy tegyünk, érte valamit! Ez a dolog nem egyszerű. Az ember lánya könnyen eltévedhet az útvesztőben!

A NŐI KITELJESEDÉS MINISZTÉRIUM JÁTÉK arra hivatott, hogy a női létünk sérüléseit felderítsük, és ez által megoldjuk, túllépjünk rajta és kiteljesedjünk!

A részletekről bővebben :

http://denok.hu/az-elet-noi-oldala/   

Nánási Andrea

Mentés

Mentés

„Megmondom a titkát, édesem a dalnak:
Önmagát hallgatja, aki dalra hallgat.
Mindenik embernek a lelkében dal van,
és a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
az hallja a mások énekét is szépnek.”

Babits Mihály: A második ének (1928)

Életemnek volt olyan szakasza, amikor a lelkem nem énekelt, megbénult.

Müller Péter mondta egyszer: „Istennek tetsző dolog öröm nincs kétség benned, nincs félelem!”

– nem volt öröm bennem csak kétség, és félelem.

Ma már e lelkem énekel. De nem volt mindig így. Volt idő mikor feltettem magamnak a kérdést vajon énekel majd valaha is?

Valami  mély benső vágy, hajtotta dallam iránt lényem. Türelmetlenül vártam és figyeltem mikor bukkan fel ez az ének. Volt, hogy úgy éreztem, megvan, megvan a dallam, amivel születtem, az én dallamom. Azt gondoltam ezt a szimfóniát kellene hallanom egész életemben. Bársonyos ringató és különleges érzés, volt. De mégis oly sokat elfeledkezem erről a hangról. Olykor szívem megbénult, és tehetetlenül sodródtam az élet folyamában. Néha fuldokoltam, aztán újra felbukkantam. Majd ismét elkapott egy örvény és levitt a mélybe. Meg kellett értenem, hogy az örvény a barátom, a barátom, aki levisz a folyam aljáig. Ha bele simulok, akkor azzal a lendülettel fel is hoz. De nem, én rúgkapáltam, tiltakoztam, ellenálltam, mint a mindennapokban.

Minden azonnal kellet!

Kell a dallamom! Minden áron!

Nem akartam az utat bejárni. Oly sokunk hibája a türelmetlenség.

Igen.

Nem bízunk, nem tudjuk elhinni azt, hogy az örvény visszahoz a felszínre, mielőtt megmutatja a mélységet, és akkor megmutatja a hőn várt dallamot. Tapasztalás.

Nos, a lelkem nem énekelt. Olykor kemény volt, mint a kő. Testem merev, s amikor az örvény lefelé vitt, nem hajlott ellenállt, ezért tört, mindannyiszor. Amennyiben megértettem volna ott és akkor, hogyha beleolvadnék az életfolyamba, ha egyé válnék vele, ha feladnám egóm -elvárásom türelmetlenségem (és még oly sok negatív tulajdonságom) és rábíznám, magam a legfensőbb szentségre az élettel együtt áramolnék, minden jobb lenne. Folynék, haladnék, lassulnék és gyorsulnék, felvenném a tempót. Ilyenkor boldog lennék, kiegyensúlyozott, zenével teli.  Erre kellene figyelni. A harmóniára, a belőlem a világból áramló zenére, arra ahogyan egy közösen szimfóniát alkotnak.

Figyelni, nap, mint nap. Tudni és bízni.

Vajon a hite az embernek mikor válik biztos tudássá, és az a tudás mindennapi cselekedetévé mikor válik? Hinni és tudni, vagy így élni a kettő nem ugyan az. Hihetem én, hogy a mozgás jó, az örvény segít felhoz a felszínre, tudhatom is, mert már tapasztaltam. Mégis nap mint nap  ellenállok neki, testem ívben megfeszül, és én eltörök, meg annyiszor. Miért nem válik a tudásom és hitem azonnal készségé, szokássá? Csak tudom, csak hiszem, de nem élem. Tetteim cselekedeteim gondolataim hátterében és indítékaimban nem ez van. Nem ennek a dallamnak mentén élek. Valami torzulás van a zenében, az útról letértem.

Talán érdekes az, hogy az ember szokásai rabja. Az egyén saját szokásaiból áll össze. Ki vagyok én? Nézem szokásim, reakcióim. Ilyennek ismerem magam? Vagy egy idegen személy áll előttem? Mások hogyan látnak engem? Mik az előnyeim?

Figyelek, figyelem hogyan reagálok egyes helyzetekben.  Figyelem dühömet elkeseredettségeimet kétségbeeséseimet. Honnan miből származnak ezek az érzések. Mindenképp sajátom…… alig akarom elhinni. Nem értettem őket és sokszor ki is akartam zárni az életemből ezeket. De attól még ott voltak, vannak!

Úgy jártam, mint az egyszeri ember, aki azt mondta az ő életében minden rendben van, ha kérdeztek tőle valamit, rögtön jött a hárítás. Létezésének egy szeletét érzékelte, hárított, ahogyan mondja a pszichológia elhárító mechanizmusokat működtet. Vagy mondjuk úgy, falat húzott maga köré és a falat telefestette mindenféle dologgal, ami számára szép. De sajnos a fal málladozik és az a sok minden, ami rá van, festve fakul, és lassan szertefoszlik. Azért, hogy az egész fel ne foszolódjon, hogy az enyészet magába ne kebelezze, állandóan gondozza újra és újra építi. Nincs ideje leállni. Mert akkor szembe kellene néznie az életével. Rengeteg erőt-energiát fektet abba, hogy ez a fal ne essen szét. A fal viszont állandóan le akar bomlani és mállik és fakul. Ő, aki belül van, nem akar kilátni. Neki jó így, azt gondolja, minden rendben van. Lassanként kimerül. Egyre több időt és egyre több energiát kell áldoznia ennek az illúziónak a fenntartásáért. Önmagát emészti, magából ad, lassan saját áldozatává válik. Telnek a hónapok akár évek és ő csak a falat építi, építi, szakadatlan. Néha stabil, néha összeomolni látszik. Az egész élete erről szól. Aztán jön valaki, vagy valami, ami egyetlen fricskát, vagy kavicsot dob a tákolmányomra és az összeomlik. Hirtelen ott áll a valóságban. Egyedül idegenül, olykor betegen. Nincs ereje már a falat újra felhúzni. Nem érti, hogy történhetett ez meg vele. Pedig minden olyan tökéletes volt! Olyan kerek, olyan egész! Tökéletes volt, igenis az volt!  Mi az, hogy ez csak úgy összedőlt? Hogy merte ezt? Miért pont vele történik ez meg?

Miért?

Hosszú utat jártam be, sokat voltam a mélyben. Megfigyeltem magam, megtanultam megismerni magam, felismerni működésemet, összetevőimet, lényegemet, előnyeimet, képességeimet, céltudatossá váltam, mert szerettem volna, ha lelkem énekel.  Aztán egyszer csak megszületett bennem a csoda a dallam, a lelkem éneke. Ma már hallom, és ha netalántán elveszítem, vissza tudok térni hozzá, mert rábízom magam a legfensőbb szentségre, és az élettel együtt áramolok, haladok, lassulok és gyorsulok, felveszem a tempót. Ma már tudom, sosem tértem el lelkem énekétől, mert ha mégoly halkan is, de ott volt velem. Mint ahogyan veled is ott van!

Nánási Andrea

Mentés

Mentés

Az ember a megszokásai rabja. Minden ugyan úgy zajlik az életében. Reggel felkel, kávézik, teázik, zuhanyozik. Vagy egyéb más szokások szerint éli az életét ébredés után. Ugyan azon az útvonalon megy munkába, viszi, a gyermekét óvodába, ugyan abba a boltba megy be. Olyan ez, mint egy bakelit lemez a lemezjátszón,  mindig ugyan azt játssza le. Monoton egyhangúvá és sivárrá válik az élet. Csak körbe, csak körbe….

Feltetted már a kérdést magadnak, hogy csak ennyi az élet?

Néha mozi, olykor színház, vagy egy kirándulás. Ha futja…

Arra születtél, hogy egész életedben csak dolgozz, gürizz, hogy másnap ne halj éhen, és legyen nyugdíjad és TB- éd öregkorodra, vagy ha beteg leszel? Az emberi létezés, csak ennyi?

Elgondolkodtál már azon, hogy változtatni kellene? Hogy ezek a gondolatok rabságban tartanak, és szürkévé teszik mindennapjaidat?

Közben meg azon töröd a fejed, hogy létezésed, és családod megélhetését kockáztatod, ha másképp működsz.Ha, csapdában érzed magad, és változtatni szeretnél az életedben, hogy másképp éld meg a nőiességedet, vagy férfi léted, vagy új munkát, esetleg, más környezett teremts magadnak, vagy a lelked ápolása lenne fontos, akkor változtass! Minden nap egy kicsit, azért, hogy a lehetőségek utat találjanak hozzád. Sokat halljuk nyitottnak kell lenni azért, hogy jó dolgok kerüljenek az életünkbe. Képzeld el, hogy körülötted lehetőségek tárházát nyújtja az univerzum, és te észre sem veszed.

Arról panaszkodsz, hogy mint nő sok a dolgod otthon és a munkahelyeden, közben meg mereven ragaszkodsz a megszokott kis életedhez.  Elgondolkoztál már azon, hogyha egy nap úgy döntenél, hogy változtatni szeretnél, és csak az útvonalat változtatod meg, amin eddig munkába jártál, vajon milyen események láncolatát indítanád el?

Tegyük fel, találkoznál régi barátnőddel, akit már 10 éve nem láttál, és meghív teázni. Szakítva régi gondolkodási sémáddal, mint, hogy „nem érek rá”, elfogadod a meghívást. A kávézóban ahová mentek barátnőd egykori főnökével találkoztok, és ő oda megy hozzátok köszönni. Beszélget egy pár szót és mellesleg megkérdezi, hogy nem ismertek- e valakit, akinek van eladó zinger varrógépe. Te meglepődsz, és elmondod, hogy a nagymamádnak van egy eladó. Erre a volt főnök elkéri a számod, mert az ő feleségének a barátnője akarja egy ilyen varrógépet venni, mert ő gyűjtőknek adja tovább ezeket a tárgyakat. El is felejted ezt a történés, barátnőddel jót beszélgetsz. Majd két hét múlva csörög a telefonod, egy nő keres a varrógép ügyében. Megbeszélitek, hogy elmentek a nagyihoz, ő érted megy kocsival és haza is visz. Mikor beülsz a kocsiba, megállapítod, hogy ez egy szimpatikus nő. Beszélgetni kezdtek, és rájöttök, hogy nagyon sok közös van bennetek, sok mindenről egyformán gondolkoztok.  Elmondja, hogy egy vállalkozást visz, régiségeket árul. Mesél arról, hogy milyen nehéz neki, mert teljesen egyedül viszi a cégét, és most keres egy megbízható titkárnőt magának, aki egyelőre négy órában tudna alkalmazni. Na, bumm!  Pont ilyen munkát szerettél volna. Igen, igen, és ráadásul négy órában többet fizetne neked, mint amennyit most nyolc órában keresel. Mit szólsz ehhez?

Ez mind azért történhetett meg, mert nyitottál! Figyelj a jelekre és menj velük, mert hív az élet az univerzum. Merj áramolni. Ne feled életed  te alakítod!

Nánási Andrea

http://denok.hu/az-elet-noi-oldala/

Programjaink:

Mentés

Mentés

Egy olyan ember, aki rendelkezik kellő én erővel, ismeretekkel, mérleget von és mer az élettel áramolni, mely sokszor változások sorozatát indítja el életébe, az boldoggá tud válni. Mindennapjai harmonikusak, stresszhelyzeteit jobban kezeli, teljes életet él.

Tisztában van saját értékeivel, és képességeivel, és ezeket fel is tudja használni céljai elérésére. Ezt a tudást Önmagunk megerősítését, mondhatjuk úgy is önbecsülést, önértékelést, meglehet tapasztalni, tanulni. Egyszerű kérdéseket teszek fel neked most kedves olvasó. Kérlek, válaszolj rá igennel, vagy nemmel. Ne gondolkozz, légy ösztönös, az első gondolatodat hagyd érvényesülni. Vagy ne minősítsd magad, mint például milyen nő, anya, felség vagyok, stb. Csak spontán válaszold meg ezeket a kérdéseket!

• Képes vagy átmenni az útesten?
• El tudod dönteni az időjárásnak megfelelően milyen ruhát vegyél fel?
• Tudsz, főzni vagy egy szendvicset összedobni?
• Képes vagy egy boltba, munkahelyedre, vagy az orvoshoz eljutni?
• Képes voltál egy iskolát elvégezni?

Amennyiben a kérdések nagy többségére igent mondtál akkor mindened megvan, ami ahhoz szükséges, hogy minőségibb életet élj.  Ha jobban belegondolsz, sok olyan képesség birtokában vagy, amely alkalmassá tesz téged arra, hogy élj, életben maradj, és sikereket érj el.  Alkalmas vagy döntéseket hozni, mert át tudsz kelni az útesten.  Kitartóan egy célért dolgozni, mert elvégeztél egy iskolát, vagy többet.  Meg tudod tervezni a dolgaidat, mert eljutottál orvoshoz, vagy főztél, és az időjárásnak megfelelően is fel tudsz öltözni stb. Számos ilyen adottság birtokában vagy, akkor is, ha nem tudsz róla.  Igen, az lehet, hogy nem tudatosak ezek a cselekedeteid, hanem megszokottak, és ösztönösek. De ha ezeket az ismereteket, beidegződéseket, felismered és célzottan használod, az életed teljesen megváltozik, átformálódik. Olyanná, amilyenné akarod!

Mondhatnám úgy is, tudatos teremtővé válsz. Gondold végig, ha elérted azt, hogy el tudsz jutni a lakásodból a színházig, pedig még sosem jártál azon az úton és abban a színházban, akkor már másodjára már nem okoz nehézséget oda eljutni. Igaz? Ebben a dologban magabiztos lettél. Megtapasztalásod át tudod vinni másik élethelyzetbe. Tisztában vagy azzal ezek után, hogy képes vagy más új célponthoz eljutni, mert már egyszer eljutottál egy olyan helyre ahol eddig sosem jártál. Azt úton szerzett tapasztalat, biztonságot és képességet adott neked ahhoz, hogy közlekedni merj.

Ha átéled azt, hogy életed bármely területén pozitív változások indulnak meg, akkor megtapasztalod azt is, hogy én erőd nő. Tudatosítsd képességeidet, értékeidet, és élj ennek megfelelően!

Ez fajta létezés számos sikerhez vezet, a sikerek pedig én erőt szülnek az én erő harmóniát, és boldogságot szül.  Lehet, most azt gondolod, hogy ez nem könnyű, és nem tudod, hogy hol is kezd. De az is lehet, hogy már megtaláltad az utad.

Ha keresed a lehetőséget a változtatásra, akkor a változás megtalál téged.

Nánási Andrea

http://denok.hu/az-elet-noi-oldala/

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Az életem különböző pontjain, különböző alkotási módokkal fejezem ki magam. Sokat gondolkodtam azon, hogy miért van az, hogy olykor írásban, olykor rajzolásban, vagy éppen takarításban, a lakásom csinosítgatásában, vagy varrásban, babák készítésben lelem örömöm. Arra mindenképp rájöttem, hogy mint nő nagyon sokféle kreatív tevékenységben találom meg a megújulást, olykor a túlélést, és az alkotás vágyát is egyaránt. Nem csak tevékenység öröme ez, hanem önkifejezés, és egyben lelki terápia is. Minden kreatív foglakozásban megtalálom a lelki békét, az újrakezdést és a kiáramlást. Ráadásul feltölt én erővel, egy – egy jól sikerült alkotás, még akkor is ha az csak „számomra szép”. Sohasem gátolt az a tény hogy nem tudok írni, horgolni, akármi. Csak elkezdtem és csináltam, adtam esélyt magamnak a kibontakozásra. Nem az volt a lényeg, hogy egy tökéletes dolgot készítsek, hanem az, hogy létrehozzak valamit, valami kézzelfoghatót.

első  mandalám

Emlékszem első mandalám készítésére nem tudtam rajzolni, és amikor készítettem sejtelmem sem volt arról, hogy milyen sok követi majd, és milyen örömet, feltöltődést jelent ez a foglalatosság nekem. Észrevettem, hogy a mandalák és rajzok készítést, nem folyamatosan csinálom, hanem mindig egy adott élethelyzet hatására kezdem el a rajzolást.  Ezek az élethelyzetek lelkileg nagyon megterhelőek, életem jelentős fordulópontjain megjelenő alkotások, melyek átsegítenek a nehézségeken, segítenek embernek, érző léleknek maradni. Ezek az időszakok különböző hosszúságuk, olykor egy két hónap, de van, hogy félév évig is rajzolok. Ez után szinte megüresedem és már nincs bennem az a késztetés, hogy újra ceruzát ragadjak.  

Rajzolás közben gyógyulok, kifejezem magam, és közben feltöltöm magam pozitív energiával. Ezekben az időkben csak áramlanak belőlem az alkotások, és szinte megszámlálhatatlan mennyiségű kép születik. Azt is észrevettem, hogy sokszor ezekben az esetekben, sorozat gyártóvá válok. Hasonló formájú és színű alkotásokat készítek. Lelki oldalról megvizsgálva, ezeket a sorozat képeket azért gyártom, mert egy adott élethelyzet körül forognak a gondolataim, és amíg azok meg nem oldódnak addig rajzolok és szinte „kirajzolom” magamból a megoldást. Illetve ezekre az alkotásokra nézve tudom, hogy rólam szól az egész, mivel a mandalákat lehet elemezni.

Sokan kérdezik, miért csinálom. Egyszerű, mert jól esik. Igaz, ma márt tudatosabban készítem ezeket az alkotásokat.  Azért is, mert kívülről látom a belsőmben végbe menő folyamatokat, jobban megértem önmagam, élethelyzeteimet, és könnyebben találom meg a megoldásokat.

Más oldalról nézve lényegében stressz oldásként, relaxációs technikaként is alkalmazom. Mindannyian élünk meg feszült helyzeteket, és ezeket a helyzeteket különböző módon oldjuk fel. Van, aki kertészkedéssel, hímzéssel, főzéssel, barkácsolással, relaxációval, jógával, sporttal, de sajnos számos ember alkohollal, dohányzással próbálja oldani a feszültséget. Lényegében bárki alkothat, aki mer adni egy esélyt magának. Alkoss te is!

Nánási Andrea

http://denok.hu/az-elet-noi-oldala/

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

A vízhiány számos krónikus betegséghez vezethet: magas vérnyomáshoz, magas koleszterin szinthez, testsúly többlethez. (Csoda-e a sok súlyfelesleggel küzdő ember?) Asztmát és allergiát, ízületi fájdalmakat, migrént vagy akár depressziót is okozhat.

A szomjazás tünetei fáradtság, éhség, száraz bőr, beesett szemek, székrekedés, fejfájás stb. Agyunk a folyadékhiányt legelőször éhséggel jelzi, ha nemrég ettünk, a nassolni való helyett érdemes egy pohár vizet inni!

A felnőttek testének kb. 60-70%-a víz, pl. egy 80 kg súlyú felnőtt szervezete kb. 54 l vizet tartalmaz. Egy átlagos embernek naponta 2,5-3,5 liter folyadékot, elsősorban VIZET kellene fogyasztania. Nem kávét, alkoholt (vízhajtó hatásúak, így nem hogy folyadékot juttatunk be, hanem még inkább kivonjuk a szervezetből azt) cukrozott gyümölcsleveket és kólát. Inkább igyunk teákat! Jótékony hatásúak és lehetőleg cukor nélkül fogyasszuk.

Úgy tudjuk kiszámítani, hogy mennyi vízre van szükségünk, hogy a testsúlyunkat elosztjuk harminccal, kb. ennyi a napi folyadékigényünk.Testünk könnyen hozzászokik a dehidratáltsághoz és csökkenti a szomjúságérzetet. Legalább egy-két hét kell a szervezetnek, hogy hozzászokjon ahhoz, hogy rendszeresen kap az éltető nedűből.Tudnunk kell azt, hogy a víznek fontos feladatai vannak a szervezetben, nélküle nincs élet.

– szállítja a sejteknek a tápanyagokat,

– elszállítja az anyagcsere után a salakanyagot,

– rugalmassá teszi ízületeinket,

– alkotja a szerveinket,

– párásítja a levegőt,

– savbázis egyensúlyt tart fenn.

Dr. Masaru Emoto, egy japán doktor megdöbbentő kísérletet folytatott. Megfagyott vízkristályokat fotózott le mikroszkóp alatt, (ezeknek a képeit láthatod itt az oldaolon) melyeket különböző helyekről vett, pl:  tavakból, városi vezetékekből, csapvízből. Ezeket megfagyasztotta, majd lefényképezte a kristályokat. A tiszta vizek hópelyhekre emlékeztető kristályokat alkottak, míg a szennyezett, városi vizek zavaros, rossz hangulatú formákká álltak össze. Itt meg kell állnunk egy percre és el kell gondolkoznunk az otthon használatos víztisztítók szerepéről!

Olyan kísérlet is folyt, hogy különböző szavakat írtak fel papírosokra és ezt tették a vízzel telt tartók alá! A látvány döbbenetes volt! Elképzelhető milyen formák képződtek a „köszönöm” „gyűlöllek” „béke” „sátán” stb. szavak hatására.

A “köszönöm” szóra képződött kristály:

A vizet lehet programozni, amit pl. az agykontrollosok tevékenyen ki is használnak. Különböző programokkal látják el a vizet és ezzel gyógyítják magukat, s másokat. Az energiával kezelt vizek, mint pl. prána, jótékonyak, ugyanúgy gyógyító hatásúakká válnak, mint az előzőekben említettem.

Otthon is ki lehet próbálni azt, hogy egy papírra ráírja egészség, szeretet, növekedés és tegye egy kancsó víz alá. Másnap ezzel locsolja meg a virágait és az azt követő napokon, legalább egy hétig. Figyelje meg mi tapasztalható az ilyen gondozású virágokkal. A klasszikus zene hatására a vízben, minden esetben, szabályos formákkal rendelkező kristályok keletkeznek. Ellentétben a heavy metal zenével, amely töredékes, torz kristályrácsozatot alkot.

Bővebben: A VÍZ REJTETT BÖLCSESSÉGE  írta:  Masaru Emoto

Tehát a hang is hat a vízre! Akkor viszont érdemes elgondolkoznunk azon, hogy mi magunk milyen szavakat használunk, hogyan és mit beszélünk. Mi sem vagyunk kivételek, így ezekkel a gondolatokkal, szavakkal programozzuk testünk 70%-át alkotó vizet.

Vajon mi milyen formákat hozunk létre magunkban?

Nánási Andrea

Mentés

Mentés

NE PANASZKODJ, VÁLTOZTASS!

A panaszkodás a magyar ember népszokása. Talán nincs még egy ország, ahol sikk panaszkodni. Így volt ez a nagyanyánk idejében és így van ez most is. Bár szerencsére alakul egy új szellemiségű réteg, aki ettől a népszokástól már meg akar szabadulni. Tudatosan nem írtam generációt, mert nem generációfüggő. Minden korosztályból van képviselője szerencsére. Így van remény, hogy egyszer csak elérünk a kritikus tömeghez, és valami hírtelen megváltozik. Az emberek kedvesen szólnak egymáshoz, nem hozakodnak elő a képzelt és valós bajaikkal, pozitívan gondolkodnak a betegségeikről még a kórházban is.

Alakul egy réteg, aki komolyan veszi, hogy máshogy akar élni. Tudatosan vásárol a kistermelőtől, vagy termeszt egészséges élelmiszert a kiskertjében. Aki nem teheti meg, hogy kiskerttel rendelkezzen, az is elkezdte szelektíven válogatni a házi hulladékát. Sokan megtehetnék, hogy több ruhaneműt, új műszaki cikket, vagy új bútorokat vásárolnak, vagy órákig zuhanyoznak folyatva a vizet, de már gondolnak arra, hogy egyszer lesz unokájuk, akinek szintén szüksége lesz a tiszta vízre és az egészséges földre. Visszaviszik az üveget, komposztálnak, és még a babzsákjuk is levehető huzatú és újra mosható. Ezeknek az embereknek a száma egyre nő. Ebben a folyamban, nagy szerepe van , lesz a Nőknek.

Reméljük, hogy közel az a pillanat, amikor nálunk is államilag ajánlott és támogatott lesz a házakra szerelt napkollektor, amikor nem egy vagyon lesz a földhő kiaknázása, és a szinte mindenhol jelenlévő termálvíz olcsóvá és gazdaságossá teszi a kistelepülések energia ellátását.

Ebben bízik az a sok ember hazánkban, aki kezébe vette a sorsát, és úgy döntött, hogy nem panaszkodik tovább. Nem nyavalyog, hanem csendesen cselekszik magáért és a családjáért, és azokért, akik majd ezután fognak megszületni.

Gondold végig. Ne harcolj, ne sopánkodj. Egyszerűen csak cselekedj!

Csajbók Márta

http://heverde.hu/

Mentés

Mentés