Mi a nőiesség? Ez egy jó kérdés. Egy megfoghatatlan minőség, érzelem és állapot.
Mi a nő, női szerep, és hogyan tudunk ebben kiteljesedni? Sokan mondják a nő az anya. De mi van az olyan hölgyekkel, akik nem szülnek gyermeket? Azok ezt a fajta teljességet nem élik, vagy nem élhetik meg?
Vajon csak az anyai szerep az, amely hozzájuttat bennünket a nőiség érzéséhez? Vagy ez a lényegiség túllép ezeken a határokon? Beleolvasztva ezt a szerepet és még sok más női megnyilvánulást, hogy egy egységként létezzen tovább.Tudjon élni, mint minőség, például, mint a béke, a harmónia egyensúly befogadás elfogadás szeretet.
Érzelem, mint szerelem, megbocsájtás, nevetés, boldogság. Állapot, mint egység, mint minden ami elfogad, befogad bennünket, feltétel nélkül. A nők alapvető feladata az elfogadás, befogadás, a béke megteremtése, a harmónia létrehozása kicsiben és nagyban. A nőt a nőiesség eszközei segítik ennek a karmikus feladatnak az elvégzésében segít őt a lágyság finomság a segítségnyújtás a türelem, a vigaszadó képesség. Feladata a háborgó tengeren csendes szigetecskének lenni, a kopár sivatagban oázisnak lenni. A nő a vigaszadó a férfi, oltalmazó!
Életünk különböző állomásain meg-megkopnak, képességeink mire felcseperedünk, nagyon messzire kerülhetünk saját lényegünktől! Az emberiség olyan korszakokat élt át amilyenekben sorra veszítették el az emberek női egyéniségüket és a férfiak férfiúi mivoltukat. Nagy igény van arra, hogy vissza találjunk nemi szerepeinkhez! Itt az idő, hogy tegyünk, érte valamit! Ez a dolog nem egyszerű. Az ember lánya könnyen eltévedhet az útvesztőben!
A NŐI KITELJESEDÉS MINISZTÉRIUM JÁTÉK arra hivatott, hogy a női létünk sérüléseit felderítsük, és ez által megoldjuk, túllépjünk rajta és kiteljesedjünk!
A részletekről bővebben :
http://denok.hu/az-elet-noi-oldala/
Nánási Andrea
Mentés
Mentés
a többi variáció is megvalósul. 
A mi döntéseinknél is így osztódik tovább a valóságunk. Az előbb említettük a párhuzamos autóutakat, amikor valamiről döntünk, valójában olyan mintha útkereszteződésbe érnénk. Itt lényegében ahány lehetőség van, annyi felé osztódunk és tulajdonképpen minden úton elindulunk. Egészen a következő útkeresztelődésig.
Amennyiben ezt, is valóságnak fogadjuk, el akkor újra vissza kell térnünk a lélek oszthatósága kérdéshez. Itt ilyenkor mi történik? Lelkünk minden alkalommal több részre szakad és úgy él tovább? Vagy lelkünk különleges sajátosságaként, kis polippá válik és karjaival osztódik és így tapasztal? Olyanná válunk, mint régen a Babilon nevű játék? Volt egy műanyag golyó, sok kis lyukacskával a felületén, ezekbe kis műanyag pálcikákat lehetett bedugni. A pálcika másik végére egy újabb gömböt lehetett rakni, majd újra pálcikák, és újra gömbök. Stb.
Nemrégiben reinkarnációs utazással kapcsolatosan gyűltünk össze ismét, egy délutáni napon. Ezen a foglalkozáson egy rövidebb előző élet meditációra, és beszélgetésre került sor. Közel 20 fő volt jelen ezen a kis összejövetelen. Magam számára hatalmas sikerként könyveltem el ezt a foglakozást, mert az el jöttekből 3 ember aludt bele a meditációba, a többieknek volt valamilyen előző élet béli megtapasztalása.
A mesélés közben döbbentek rá, hogy velük is megtörtént a “csoda” jártak egy előző életükben. Egy hölgy így mesélt a megtapasztaltakról:
Szeretet levél
A szeretet kifejezésére:
A terápia során, kiderült, hogy férfiként élt az őskorban, nagydarab ember volt, mármint a többiekhez és az akkori viszonylatokhoz képest. Egy vadászat pillanatához érkeztünk meg, csupasz testét egy bőrdarab borította, haja csapzott volt, lábai bütykösek és érdesek voltak. Éppen egy mamutot üldöztek, és igyekezetek bekeríteni társaival. Nehéz feladat volt és maga is megsérült, a vadászat során. Egy nagy sziklafal felé űzték az állatot, azt gondolták ott beszorítják majd és lándzsáikkal megölik. Igen intenzív képi élményeket élt meg.(Azt tudnunk kell, hogy a folyamatban soha nem veszünk át fizikai fájdalmat, csak külső megfigyelőként vesz részt az utazó!) Az utaztatás során „Az életek vándora” elmondta, hogy az étel ez életet jelentette, abban a korban. Aki nem tudta megszerezni azt, annak bizony nem túl sok esélye maradt a fennmaradásra. A másik nagyon fontos momentum az volt, amikor elmesélte, hogy a nagy test melyet akkor abban a korban választott, jól szolgált neki „bevált” ugyanis így nagyobb volt a tekintélye, nem tudták semmibe venni. Ez a tulajdonság is jól jött neki, a hierarchikus sorban első volt, azaz ő volt a „falkavezér”. Sokat éheztek, és ezért szoros érzelmi és testi kapcsolat alakult ki benne, az étellel szemben. Így jelen életében az ételhez való viszony az evés, azért volt létfontosságú, számára mert akkor abban a korban sokat éhezett, így az ételhez való különleges és erőteljes kötődést, illetve a nagy test hatalmat, biztonságot jelent érzését áthozta ebbe a reinkarnációba! 
A családi karmikus kötelékeket-feladatokat feltártuk, és feloldottuk. A következő lehetséges lépéseket megbeszéltük, és egy stratégiát dolgoztunk ki arra nézve, hogy mik a következő teendők. Az egyeztetéseink alapján és az eddig szerzett étkezéssel kapcsolatos tapasztalatait felhasználva, készíttettünk neki egy életmód programot. Egy év múlva találkoztunk, és örömmel tapasztaltam, hogy jelentős súlycsökkenést ért el, és jó ideje tudja tartani is ezt az állapotot. Itt jegyzem meg, hogy ez az eredmény nem csak a reinkarnációs utazásnak, és a test típustan elemzésnek köszönhető, hanem ennek az embernek a kitartó munkájának is, és annak az útnak, amit bejárt a probléma megoldásáért. Illetve azoknak az embereknek, akik ezen az úton bármely módon segítették!
Az ősemberek korában a kerekded “Willendorfi Vénusztól”(mely inkább a termékenységet volt hivatott jelképezni) a Milánói Vénuszon keresztül, a közelmúlt Marilyn Monroe-jához képest, a mai napig, korunk Barbie baba külsőjéig bezárólag, változott a test esztétikai szépsége. De valami sosem változott, az a bizonyos szubsztancia, a lényeg. Nem mosta el az idő, nem árnyékolták be ezt vészterhes korszakok, hiszen az Isten erre a feladatra teremtette Őt a Nő-t.
Képzeljük el amint egy aprócska leány, alig négyéves, megsimítja édesapja arcát és a nyakába ugrik! Majd fiatal lány korában nyílt, figyelmes, befogadó és öröm, boldogság ránézni. Minden porcikájában eleven, természetéből fakad a segítőkészség.
finomabbá teszi a férfit, pusztán csak létezésével, mély szerelmével. 
Majd az érett nő, aki megtapasztalt már egy-két dolgot, mégis támasz, tetterős. Megéli nőiességét, foglalkozik önmagával, megállapodott. Tudja, belső békéjével, harmóniájával szolgál a legtöbbet. A nagymama a nő igazi utolsó, de legszebb állomása. Az odaadás, az elfogadás, az önzetlen szeretet igazi megtestesítője! Ő az aki sosem bánt, nem szid, csak befogad feltételek nélkül! Akinek a szemébe nézünk és tudjuk, hogy jó élnünk, hiszen tekintetében benne van a végtelen szeretet és ekkor jól tudjuk, hogy minket is szeret valaki.
