A következő gyakorlatot régen találtam az interneten, jó dolognak tartom. Kicsit beleírtam, változtattam, de a lényeg ugyan az. Csináljátok meg ha van időtök. Működik!

Ha szeretteddel a kommunikációt sokszor, vagy csak néha, félreértés övezi akkor ajánljuk neked a következő kis technikát, mellyel jelentősen el tudod kerülni a félreértéseket. Írj szeretet levelet! Mindig egyes szám első személyben írj! (ÉN kommunikáció). A te kezdetű, és tartalmú mondatokat mellőzd. Mert azt támadásnak vehetik. Légy tárgyilagos egyszerű, és reális. Alább találsz egy vázlatot, hogy segítsük az írást. A pontozott részeket pótoljátok ki, saját gondolataitokkal.
Szeretetlevél-vázlat
Kedves …!
Dátum:…
Azért írom ezt a levelet, mert szeretném, elmondani, mit érzek, mit gondolok.
A düh kifejezésére alkalmas mondatok: Nem tetszik nekem…
Nagyon kínosan éreztem magam …
Dühösnek érzem magam, mert azt érzem,
nem tudok…..
nem vagyok…
Nagyon mély megbántódást éreztem, amikor ez az esemény, megtörtént.
A szomorúság kifejezésére: Nagyon csalódottnak érzem magam Nagyon mély szomorúságot érzek ilyenkor amikor….. események dolgok történnek.
Nagyon bántott…
Azt szerettem volna, arra vágytam…
Azt szeretném…
A félelem kifejezésére:
Nagyon aggódom…
Attól félek, hogy……. én egyedül maradok…
Megijedtem attól…
Nem akarom…..ezt az érzést érezni… csalódni
Azt szeretném… ha szeretnének.
A megbánás kifejezésére:
Nagyon zavarban vagyok…
Szeretnék bocsánatot kérni,..
Őszintén sajnálom…
Szégyellem magam…
Nem akartam…
Azt szeretném…

Nagyon örülök…
Azt szeretném…
Azt akarom…
Nincs bennem harag
Nagyra értékelem…
Szeretném megköszönni, hogy…
Tudom, hogy…
Levelemre szeretnék választ kapni.
Fontos az is hogy válaszoljanak levelünkre, mert ez a gyógyító folyamat része. Tudatosítani kell a levél írójának, hogy szeretnénk, ha megírná ő is a gondolatait erre a levélre reagálva. Segítenünk kell a társunknak, abban is, hogy ő is olyan módon tudjon fogalmazni, ami nem sértő. Ezért adjuk át szeretet levelünkkor az alábbi segítséget, annak, akinek a levelet írtuk.
Válasz levél
Kedves …!
Dátum:…
Szeretet leveledre válaszolok.
Kezdő soroknak itt a következők legyenek, lehetnek:
Köszönöm, hogy…
Nagyon sajnálom, hogy…
Úgy érzem, megérdemled, hogy…
Szeretném, hogy…
Szeretlek….
Nem tudtam, hogy…
A továbbiakban, a levélre reagálva mindig egyes szám első személyben írjatok, csak saját érzéseitekről, tapasztalataitokról. Mindenképp kerüljétek ezt: Te, miattad. Ne a hibákról, bajokról, hanem annak következményeiről írjatok. Sosem bántón, hanem építő jelleggel.
A levél végén utóiratnak lehet az alábbiak közül választani:
Nagyon szeretném…..
Úgy érzem, hogy ……
Azt gondolom..
Szeretlek.
Sok sikert kívánok nektek:
Nánási Andrea
A Nők Világa:
https://www.facebook.com/A-N%C5%91k-Vil%C3%A1ga-374851612874395/
Mentés

A gyermeknevelés nem könnyű. Erről csak igazán azoknak van tapasztalata akik, aktívan gyakorolják ezt. Sokszor halljuk, hogy „Én nem erre neveltem őt”. Maga a szülő sem érzi át egy-egy történés súlyát sokszor következményét sem. Saját tapasztalatom alapján szeretnék megosztani veletek egy kis történetet. Egy projekt keretén belül halmozottan hátrányos kisiskolásokkal foglalkoztunk, képesség és készségfejlesztés mellett kirándultunk, színházba jártunk. A srácoknak sok olyan programjuk volt, melyben utaztak, kirándulhattak, játszhattak. Olyan elfoglaltságok voltak ezek, melyet a családok nem tudtak anyagi helyzetük miatt megteremteni. A gyerekek több általános iskolából jártak hozzánk. A projekt során tapasztaltuk, hogy sok fiatal azért maradt ki a programból, mert a felmenőik nem látták át, és nem támogatták utódaikat. Ha valaki elkezd valamit és nem csinálja végig, akkor nem lesz eredmény. Olyan ez, mint a főzés, ha félidőben abba hagyod, akkor nyers marad az étel, nincs eredmény csak csalódás, amikor meg akarod enni.
A fiatalok hétvégi programokra való eljutás úgy szerveztük meg, hogy az iskolák előtt találkoztunk velük, és átgyalogoltunk a csoportokkal a kultúrházba. Az egyik édesanya egyik ilyen húszperces séta után felhívott, hogy a kislánya többet nem jön, mert micsoda dolog, hogy a csemetéjének „gyalogolnia” kell. Megértettük, és elfogadtuk a szülő döntését. Látható volt, hogy a nő minden nehézségtől meg akarta menteni porontyát. De vajon jól tette-e ezt?
Ha valami egyből nem sikerül majd neki, másodjára már nem is fog próbálkozni. Nem tanítjuk meg vele a kitartást, türelmet, áldozat hozatalt, egy cél elérése érdekében. Ha mindent egyből megkap, nem alakul ki benne a kitartás, elkötelezettség, nem tanulja meg kezelni a kudarcot, és a dolgozni az eredményért.
Sokan úgy érkeznek, a reinkarnációs utaztatásra hogy csak kíváncsiság hajtja őket. Hallottak valamit valakitől, és ők is szeretnének megtudni valamit erről, szeretnék megtudni, kik voltak ők előző életükben. Szakmai berkekben bevett szokás, hogy kíváncsiságból nem utaztatunk. Azonban azt kell mondanom, illetve azt tapasztaltam, hogy ezekre a „kíváncsi emberekre” időt szakítva, és beszélgetve az esetek 99% kiderül, hogy a kíváncsiság mögött egy olyan meg nem fogalmazott, azaz nem tudatosult igény mutatkozik, amely így talál utat az elmében a tudatosodásra. Az „életek vándora” tudattalanul keresi a megoldásokat, és vonz be saját alternatívákat, azért, hogy az adott szituációt meg, vagy feloldja. Keresi problémáira a megoldást!
Egyéb iránt, az embereknek, nagyon fontos lenne megtanulni kérdéseket feltenni akár saját maguknak akár környezetüknek, mert általa jobbá-egyértelművé tudnák tenni saját maguknak az életüket. Tisztázni tudnák, mik a céljaik és a problémáik. Itt meg is ragadnám a lehetőséget és megkérdezném, hogy: Kedves Olvasó neked mik a céljaid az életben? Amennyiben valamilyen problémával küzdesz, akkor min változtatnál azonnal, azért hogy életed jobb legyen? Merre tart az életed? Úgy alakulnak a mindennapjaid, ahogyan szeretnéd?